Az előző bejegyzésből rendesen kimaradt a főzős rész (bár a szétkent sütiről, amit a cukrászdában ettünk, írhattam volna egy mesét, mert nagyon jó volt) de azért igyekszem mindegyikbe receptet is csempészni a szöveg mellé. Az utóbbi időszak duplán hektikus volt nálunk, nemcsak azért, mert Babuci iszonyatos iramban fejlődik, és saját lábacskáira kapva önállóan kezdte el bejárni (mit bejárni, szétszedni) a lakást, és rengeteget szövegelni, hanem mert suliba kezdtem járni. Ennek következtében a társasági életem kb. a nullával lett egyenlő, mert minden szabadidőmben egy-egy nagymamának könyörgök segítségért, hogy tanulhassak (tündérek egyébként, elvesznék nélkülük :) ). Éjjel nehezen megy a dolog, mert Babuci rengeteget van fent és szerencsés napon összehozok egy hétórás alvást öt részletben (három havonta egyszer) de többnyire öt-hat órákról van szó, sok megszakítással. Pénteken, szombaton suliban vagyunk, családilag vidéken, vasárnap tanulok és agyhalottként kóválygok.... és ez még csak az első félév volt. Így a blog egyszerűen kimaradt, mert hát minden nem fér bele.

Arról nem is beszélve, hogy a Babuci után való rohangálás valahogy elúsztatja a napomat. iszonyúan gyors és nagyon hosszú keze van... A jómúltkor is, pont vizsgára készültem és egy logika youtube-videót néztem, amikor arra eszméltem fel, hogy Babuci odacsámpázott hozzám, szépen rám mosolygott, majd "nyomnyom" felkiáltással odakapott és kikapcsolta a gépet(?!). Egyszerre szóltunk rá T.-val, hogy "nem!" de akkor már mindegy volt... Eléri ami az asztalon van (vagy bárhol) és lerántja, viszont nem látja, hogy mi az, mert még kicsi, szóval nagyon figyelni kell a pakolásnál. 

Nem panaszkodhatom amúgy, mert segít is, rengeteget: együtt mosogatunk (übercuki a hozzá képest hatalmas kötényben, amit a víz ellen csavarok köré); segít pakolni (szét), "oda, oda!" felkiáltásokkal; tereget (száraz és vizes ruhát egyaránt, a székre, szárítóra, padlóra); segít szárítót leszedni (szintén száraz és vizes ruhát is), többnyire a "letépem és elhajítom" módszerrel. Felmos és törölget (a száraz felmosófával vagy az egyik fehérneműmmel amit a szárítóról szerzett) valamint huszonnégy órában porszívózik (vagy porszívóztat valaki mást) és söpör. Bizony, Babuci vonzódása a porszívóhoz nem csökkent, nagyjából fizikai kísérleteket folytatva állítgatja az erősségét, szív fel vele kicsi vagy nagy tárgyakat és élvezi, hogy azok a csőhöz tapadnak. Segít kipakolni a mosogatógépet (a szívszélhűdés kerülget mikor az üvegkancsómat lóbálja). Esténként körbejárunk és meggyújtjuk a kertben a gyertyákat, bár itt inkább csak a régiek összegyűjtésében segédkezik, és a kukába való belehajigálást élvezi ki, a többit én csinálhatom, mert a kabát alá van bújtatva a keze :). Egyébként mindegyik tevékenységi formánál jó kondiban kell lennem, mert a címben szereplő "ki a gyorsabb" jellegű játékot szoktuk játszani, és még így is többnyire alulmaradok.

Főzni is ritkán főzök egyedül, sütni is szeret és igen gyakran van rá módja, annál is inkább, mert minden nap együtt vacsizunk (és ha itt a Mama vagy a Dédi, akkor velük is), plusz Babuci továbbra is odáig van a kendős főzésért (meg a kendőért általában), és ha épp eszébe jut akkor odacipeli hozzám "kekő, föl" felkiáltással. 

Ezt a csigát és gyümölcsös lepényt is reggelire (is ) sütöttem, meg remek lesz ebédre a bableves után is.

Fahéjas, mascarponéval... sajnálom, hogy nem találták még fel az illatos blogot, mert a konyhában olyan illat terjengett, hogy ott tébláboltam a sütő előtt, míg kisült...

A recept Limara átalakított gyümölcsös lepény receptje. 

Tészta:

• 25 dkg tk. tönkölyliszt
• 10 dkg durumliszt
• 10 dkg tk. búzaliszt
• 5 dkg finomliszt
• 2 ek. olaj
• 2 dl víz meglangyosítva
• 2 dkg élesztő
• 2 ek. cukor (nálam a fele eritrit volt)
• 1 kk. só
• 1 ek chia mag vízzel összekeverve

Krém:

• mascarpone
• fahéj
• ízlés szerint cukor vagy édesítő

A hozzávalókat bekészítettem a kenyérsütő gépbe, Babuci megnyomnyomolta a gombot  és utána lelkesen kommentálta, hogy a tészta keveredik. Ezután negyven -ötven percig kelesztettem, majd kettőbe szedve két tepsibe lapogattam. Az egyikre rádobáltam négy meghámozott almát felszeletelve, maradék fagyasztott meggyet a fagyasztóból, egy szilvát felszeletelve, és fahéjas barnacukor-eritrit keverékkel és szeletelt mandulával megszórtam. Addig kelt csak, míg a sütő melegedett, ezután gőzölős funkcióval 180 fokon sütöttem pirosra. 

Amíg sült, a tészta másik felére fahéjas mascarpone krémet kentem (fahéj, barnacukor, eritrit és és egy 125 g-os mascarpone került rá) és feltekertem, csigákba vágtam és kelni hagytam, míg másik megsült, utána bedugtam a sütőbe. A képen látható a kávém is, aminek a tetején lévő hab fele természetesen Babucit illette :)