Avagy van élet a szendvicsen túl

Reggeliző

Reggeliző

Alszom!

2017. június 13. - Saine

A cím természetesen megtévesztő. Azt ne higgye senki, hogy Babuci az alvást kultiválja akkor, amikor érdekesebb dolgokat is lehet csinálni... 

Ma reggel a szokásos hajnali ébresztő után olyan voltam, mint a mosogatórongy, mert éjjel is sokat kel mostanában. Ezért éppen próbáltam még egy kicsit kómázni (nyilván minden értékes másodpercet megpróbálok kihasználni), és arra ébredtem fel, ezúttal totálisan, hogy Babuci belém harapott. Az első feljajdulás után próbáltam előadni a "nem harapunk" kezdetű prédikációt, de nem lehettem nagyon hatékony, mert Babuci megátalkodottan vigyorgott (a kis rosszcsont, nem is értem mi ebben a jó), és újra közeledett felém tátott szájjal. Már épp menekülőre fogtam volna, mikor kaptam egy puszit :D (végül is valamit valamiért ugye).

De vissza a lényeghez, ez volt az a pont, hogy szóltam T.-nak azzal, hogy akkor most szórakoztassa a mini hatésfélfogú sárkányt, mert én alszom. Szegény, annyira megdöbbent Babuci sajátos ébresztési technikájától (és attól, hogy az én feljajdulásomra ébredt fel), hogy egy mukk nélkül kikelt az ágyból és kaptam még úgy húsz- harminc percet (egészen megérte az a pár fognyom :D).

Viszont mivel a reggeli elkészítése általában erre az időszakra esik, és én még kómáztam, így talán nem meglepő, hogy nem volt időm friss ennivalót készíteni. Ezért, mikor T. megkérdezte, hogy mit fogunk enni, kissé fennakadt a szemem. Viszont gyorsan kapcsoltam, hogy előző nap sütöttem egy cseresznyés- vegyes gyümölcsös pitét és ugyanannak a babaváltozatát is, ami most tökéletes lesz reggelire is. 

Azért szeretem ezeket a pitéket, mert - ugyan nem fél perc az elkészítésük - több részletben is dolgozhatok velük, és Babuci is belekíváncsiskodhat. A tésztát egyedül raktam össze, amíg elvolt egy kicsit, amikor pedig már nyüsszentésre került a sor, már csak a nyújtás, elősütés és a töltelék volt hátra. 

A tészta hozzávalóit csak össze kell gyúrni, illetve ha igazán ropogós végeredményt szeretnénk, akkor azon kívül, hogy jéghideg hozzávalókkal dolgozunk, érdemes gyúrás után pihentetni a hűtőben.

Ha pitét sütök, akkor Babucinak mindig készítek egy bababarát változatot is, amibe nem teszek cukrot vagy eritritet. Ehhez kivettem egy kicsit a tészta alapanyagából (úgy harmadát- negyedét), és belereszeltem két és fél kisebb almát a kislyukú reszelőn. Ez így édesítésnek tökéletesen elég és kicsit puhábbá is teszi a tésztát.

Ezután 180 fokos sütőben elősütöttem, míg világos aranysárga nem lett. (Kb. tíz perc.)

Eközben én Babucival ebédeltem, majd játszottunk és aludt egyet (és én is), úgyhogy a töltelékre csak később került sor.

Ehhez feltettem őt a karikásba, majd az előzőleg kimagozott cseresznyét egy lábosba tettem. Nem őrültem meg, hogy vele magozzak cseresznyét, egyrészt mert visít, mint a kismalac, ha nem kap belőle, másrészt fröcsög mindenhova a leve, és a gyönyörű kendőmet tuti nem fogom cseresznyével összekenni. 

Ezután vágtam bele még a korábban Babucinak vásárolt, de kőkemény őszibarackból és körtéből, és az egészet feltettem párolódni egy kis vízzel, némi fahéjjal és egy vaníliarúddal. Közben küzdöttem, mert Babucit nagyon nehezen lehetett meggyőzni arról, hogy ne egye meg az alapanyagomat. Végül egy szilikon teafilter tartóval szereltem le, aminek annyira megörült, hogy rögtön szónoklatot intézett hozzá majd lehajította néhányszor, hogy megnézze, mi történik. Miközben én végeztem a derékerősítő, hajolgatós-szilikonvacakfelszedős szórakoztató hadművelettel, a gyümölcs is megpuhult, úgyhogy kukoricaliszttel egy kicsit besűrítettem. Általában vaníliás pudingporral, vagy annak hiányában keményítővel szoktam sűríteni, de pudingport nem akartam használni, keményítő meg nem volt itthon, mert elfogyott, úgyhogy ez maradt. 

A mienkhez tettem eritritet, Babuciét pedig összekevertem egy fél összetört banánnal. 

Ezután belekanalaztam a félig sült tésztakorongok belsejébe, majd elégedetten mentem vissza újra elolvasni a "Keverem a betonom" kezdetű örökbecsű művet, immár ötvenhatodszorra. 

Mialatt kisültek a sütik, Babuci már meguzsonnázta az összes elérhető és megrágható gyümölcsöt, így később nem kínálgattam még a pitével is, tehát maradt másnapra reggeli. 

A fogadtatás a vártnál jobban alakult. T. megkérdezte, hogy céklás pitét sütöttem-e (a körtedarabok miatt), aztán megkönnyebbülten hallotta, hogy megúszta. (Ebből következik, hogy a pite külsején van még mit javítani.) Ezután hozott hozzá tejszínhabot. Eredetileg csaltam volna, mert a pitét csak a fotó miatt akartam feldíszíteni, ezért csak az egyik tányérra tettem habot, de T. olyan csúnyán nézett, hogy nagyon gyorsan és egy mukk nélkül adtam neki is. Ezalatt Babuci szétkente és megette az elérhető babapitét, majd nekiállt leszerelni az enyémről a meggyet, amit díszítésként rátettem. (Adjuk meg a módját, ha már fotózunk, ugye...). veszekedett a tejszínhabért is, de sajnos peche volt, mert akármilyen liberális szellemben állok hozzá a táplálkozásához, a tejszínhabnál meghúztam a határt. 

Szerintem megérte felébredni :)

Hozzávalók:

Tészta:

  • 30 dkg liszt
  • 10 dkg kókuszzsír
  • 10 dkg margarin
  • 5 dkg eritrit, esetleg kevés vanília vagy vaníliáscukor
  • szükség szerint hideg víz
  • a babaváltozatba két és fél kisebb hámozott alma lereszelve

Töltelék

  • cseresznye (kb. három -négy marék)
  • körte
  • őszibarack
  • víz vagy gyümölcslé a pároláshoz
  • mennyiségtől függően 2-3 ek. kukoricaliszt a sűrítéshez
  • ízlés szerint édesítő vagy cukor
  • a babaváltozatba fél összetört banán

cseresznyes_kortes_barackos_pite.jpg

A bejegyzés trackback címe:

https://reggelizz.blog.hu/api/trackback/id/tr5812583151

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása